Távolodnak, messze kerülnek az évek,
A diák szemek a távolba visszanéznek.
Búcsúzunk egy dallal tőled,
Ki napjainkat óvtad, védted.
Fogtad kezünket, ha kellett,
Vállunkról levetted a terhet.
Nem csak tanár vagy, hanem barát,
Ki megérti a diák baját.

Ma még együtt vagyunk,
Ma még itt vagy velünk,
De holnaptól már távol leszünk.
Múlnak a napok, múlnak a percek,
De ’kik távol vannak, sem felednek.

A homokórában peregnek a percek,
A diák kezek messziről integetnek.
Az emléked itt marad nekünk,
Hisz ha kellett, mindig küzdöttél velünk.
Hibáinkat javítottad,
Nézeteinket mindig óvtad.
E dalban köszönünk meg mindent,
A homokszemek őrzik emlékeinket.

Ma még együtt vagyunk,
Ma még itt vagy velünk,
De holnaptól már távol leszünk.
Múlnak a napok, múlnak a percek,
De ’kik távol vannak, sem felednek.

.

Befordultunk a célegyenesbe, szalagavatott türrösök! Adjon Isten mindnyájatoknak kitartást, sok- sok erőt az utolsó etaphoz, hogy minél sikeresebben vehessétek az akadályokat!

tici