Esztergomban ebédeltünk. Az étterem épületének falán megnéztük a legutóbbi dunai árvíz vízszintjét, és el sem próbáltuk képzelni, hogy milyen világ lehetett akkor. Következő látnivalónk az esztergomi Bazilika volt, Bejártuk az altemplomot, a templomot, a kincstárat, és felmásztunk a kupola tetejére is, ahol a bátraknak csodaszép kilátás lett a jutalmuk. Ezután még arra is jutott időnk, hogy egy kurta városnézésre átmenjünk a párkányi hídon Szlovákiába, megnézzük, milyen szép a Bazilika, esti fényben, a Duna túlsó partjáról nézve.
Este jól elfáradva Komáromba buszoztunk. A vacsora, és a szálláson való kalandos berendezkedés után megpróbáltuk kialudni magunkat a Szőnyi kollégiumban.
Vasárnap kedvenc idegenvezetőnkkel, Asbóth Zsolttal, végigjártuk Komáromban a Monostori erődöt, a katakombáktól a Dunai bástya tetejéig, ahonnan szép kilátás nyílt a Duna medrére, a hajókra. Ebéd után átmentünk Észak-Komáromba, ami szintén Szlovákiában található. Sétáltunk a belvárosban, megálltunk több magyar vonatkozású épület előtt, megismerkedtünk a hozzájuk kapcsolódó történetekkel. Megnéztük az Európa-udvart is, felfedeztük a magyar koronát az egyik elrejtett épület tetején.
A vízen való járásunkat a neszmélyi Hajóskanzenben fejeztük be. Megnéztük egy hajó belsejét, a motorházat, a legénységi szállásokat, a szalont. A Zoltán nevű gőzös (amelyet egyébként Zoltán nevű osztálytársunk szívesen vallott magáénak) kiállítóhellyé átalakított belső terében sok érdekes adattal, történettel, személlyel, tárgyi emlékkel ismerkedhettünk meg a Dunai hajózás történetéből.
Vacsorára érkeztünk vissza a kollégiumba, a sok élménytől kellemesen elfáradva.
A 10. F osztály
 |
 |
 |
 |
