Pápa egy nagyhírű, ősi diákváros számos általános- és középiskolával. A Türr István Gimnázium fennállásának 379 éve alatt számtalanszor bizonyította, hogy egy oktatási intézmény akkor lehet sikeres, és hírnevét úgy őrizheti meg, ha az örök értékek megtartása mellett versenyképes tudást biztosít, ha elveit fel nem adva alkalmazkodik az elvárásokhoz, és állandó megújulásra képes.
Ez történt a 2000/2001-es tanévben is, amikor iskolánk az új kihívásokra válaszolva, bevezette az Arany János Tehetséggondozó Program első osztályát. A sikeres megvalósítás érdekében a gimnázium és a Bocsor István Kollégium összefogott. A Bocsor kollégium elődje a Vámos Ilona Leánykollégium és a Bocsor István Fiúkollégium volt. E kettőben nyertek elhelyezést a Petőfi Sándor Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, illetve a Türr István Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola vidéki diákjai. Később a két kollégiumot összevonták, és Bocsor István Középiskolai Kollégium néven működött tovább több telephellyel (Korona utca, Március 15-e tér, Petőfi Sándor utca, Kisfaludy utca, majd a volt orosz laktanya egyik felújított épületében a Külső-Veszprémi úton). Mivel a két gimnázium szakközépiskolai képzése megszűnt, a Bocsor kollégium az Arany János Tehetséggondozó Program diákjaival telt meg. 2007-ben a Türr István Gimnáziumot és a Bocsor István Kollégiumot Türr István Gimnázium és Kollégium néven összevonták, s 2011-ben költözött végleges helyére az Erkel utcába.
Kollégiumunk belső világához hozzátartozik a pedagógiai program, a házirend, a szabadidős tevékenységek, a szabadon választható foglalkozások, a versenyek, illetve a kirándulások. A kollégiumi nevelés célja, hogy a gyermek érezze magát, vegye körül kellemes környezet, érezze azt magáénak. A kollégium négyemeletes épülete 150 fő elhelyezését teszi lehetővé. A földszinten találhatók a közösségi helyiségek: számítástechnika termek, konditerem, könyvtár, klubszoba, ebédlő. Az első emeleten laknak a fiúk, a 2-4. emeleten pedig a lányok. Minden szinten társalgó, tanulószoba, teakonyha és mosókonyha áll a tanulók rendelkezésére a hálószobákon kívül. A háló- és tanulószobák, valamint az egyéb célt szolgáló termek berendezése során célunk az otthonosság kialakítása volt: minden diák úgy érezze, van személyes élettere, személyes tárgyainak helye. Ahol lehetőség volt rá növényekkel, tablókkal, a tanulók munkáinak kiállításával tettük barátságosabbá. Az intézmény belső környezete tükrözi az ott élők és dolgozók belső fegyelmét, esztétikumát. A kollégium területére belépve, kellemes benyomás éri a látogatót, ami fontos szempont egy gyermekintézményre nézve, hiszen az inger gazdag környezet fejleszt, szabaddá tesz és motivál. Az udvar parkosított, rendezett. Az épület átalakítása során fontos szempont volt, hogy az épület adottságait kihasználva megfelelő környezet legyen kialakítva a diákok számára. Ezek azt a célt szolgálták, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a tanulók mindennapi kollégiumi élete. A fürdő és egyéb mellékhelyiségek tisztasága az egészségügyi előírásoknak megfelelő, a szükséges javításokat minden évben elvégzik. A háló- és a tanulószobák, valamint az egyéb célt szolgáló termek berendezése során elsősorban az otthonosságot célozza meg. Fontos, hogy az itt lakó tanulók szülei biztonságban, megnyugtató környezetben érezzék gyermekeiket. Lényeges, hogy a tanulók éljenek a kollégium által kínált lehetőségekkel, képesek legyenek saját érdekek felismerésére, életprogramjukat tudják pozitívan befolyásolni. A kollégium minden tevékenységének szervezésében elsődlegesnek tekinti a jövőben is diákjai érdekeit.
„Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi mint tanítók, nevelők, csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk. A legkedvezőbb környezetet kell teremtenünk, hogy a gyermek úgy nevelje általunk önmagát, ahogy belső sorsát követve nevelnie kell.”
/Rudolf Steiner/
