A farsang a vízkereszttől a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amely hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok időszaka. Jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően inkább a gazdag néphagyományokra épül. A farsangi mulatságok hagyománya még a kereszténység előtti időkben gyökerezik.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén a "farsang farka", ami valójában télbúcsúztató is. Ekkor rendezik meg a magyar viszonylatok közt legjelentősebb karnevált, a mohácsi busójárást is.

Ismét szalagavató ünnepségre gyűltek össze január 15-én a pápai JMK színháztermében szülők, tanárok, diákok, barátok, hozzátartozók. Az ilyen tradicionális, visszatérő események döbbentik rá az embert arra, hogy megint eltelt egy év - megint eltelt öt illetve nyolc év, és a már ismerős, kedves diákarcok hamarosan eltűnnek az iskolából, mert új korszak veszi kezdetét az életükben. Más városokban, másik iskolákban folytatják majd tanulmányaikat. Fiatal felnőttek lettek immár, a búcsúzás pedig visszavonhatatlanul elkezdődött.

A végzősök által bemutatott műsorszámok ismét nívósak voltak. Alkalmat teremtettek nevetésre, meghatódásra egyaránt. Énekeltek, táncoltak, muzsikáltak, verset szavaltak - egyszóval ezek a végzősök is kitettek magukért.