Sítábori élmények két türrös diák szájából Nyomtatás
2020. február 19. szerda, 23:45

A sítábor számomra hatalmas élmény volt. Az utazás problémamentes, a buszon kényelmesen elfértünk. Amikor odaértünk a szállásra a szobáinkat egyből elfoglalhattuk. A szálloda „A” és „B” épületből állt. Mi a „B” épületben egy 5 ágyas, galériás szobában voltunk elszállásolva 6-an, pótágyazással. Ennek ellenére kényelmesen elfértünk. A szobák és a fürdő is kitakarított, tiszta, megfelelő állapotban volt. Már az első nap kaptunk vacsorát. A reggeli és a vacsora is nagyon ízlett a szálláson és nagyon tetszett, hogy a tálalás svédasztalos volt. Az étkező tiszta és az ott dolgozó emberek kedvesek és segítőkészek. Mindig megmutatták melyik ételek fogyaszthatók számomra, hiszen laktózérzékeny vagyok. Az étkező mellett volt egy kisebb bár is, szóval, ha esetleg megkívántuk a fagyit vagy egy kis teát bármikor volt rá lehetőségünk, hogy fogyasszunk.

Az én csapatom minden reggel busszal indult a hegyre. Először bepakoltuk a síléceinket és a bakancsainkat, amiket az első napon béreltünk, majd útra keltünk. A bakancsok és a síléc kiválasztásában sokan segítettek: oktatóink, az ottani szervezők. Sisakot is tudott bérelni, akinek nem volt.

A hegyen rengeteg a pálya, és sok a hütte. A hüttében is finomak voltak az ételek viszont a kiszolgálás lehetett volna jobb is. Délelőtt elmentünk a csoportunkkal síelni, majd délben egy kisebb szünet után folytattuk a munkát. A síelés után, kb. 16 órakor, visszaindultunk a szállodába és ott pihentünk. Az oktatás kiemelkedően jó, nagyon kedvesek és viccesek voltak az oktatók. Takarodó 2300 órakor volt, addig át tudtunk járkálni a két épület között. Ez azért volt jó mivel az „A” épületben volt egy közösségi helyiség, ahol tudtunk szórakozni. Itt lehetőség volt biliárdra, csocsóra és egyéb játékokra.

Haza 27-én hétfőn reggel indultunk. Megreggeliztünk, leadtuk a sífelszerelésünket és elindultunk az autóbusszal hazafelé. Ahogy az ide vezető úton, hazafelé is többször megálltunk. Kiélveztük az utolsó órákat együtt, majd biztonságban megérkeztünk Pápára.

Számomra hatalmas élmény volt, nagyon sajnáltam, hogy vége lett a tábornak. Egyáltalán nem bántam meg, hogy elmentem. Jövőre is mindenképpen menni szeretnék. Csak ajánlani tudom másoknak is.

 Javadi Hila, Edvy Barbara 9. G

Módosítás dátuma: 2020. február 19. szerda, 23:53